Roma-gyilkossagok V.
Tisztelt olvasóim!
Fiatal és tapasztalatlan rendőrökre bízta a romagy-ilkosságok nyomozását a magyar rendőrség, így amikor az amerikai nagykövetség felajánlotta, hogy segítenek felderíteni az ügyet, lecsaptak a lehetőségre - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai követségi táviratokból. Az amerikaiak az elejétől követték a cigányok elleni támadásokat, és az egyik távirat kiemeli, hogy a többségi társadalom közönyösen viszonyul a támadásokhoz. Az FBI két munkatársának a segítsége kellett ahhoz, hogy a tehetetlen magyar rendőrök eredménnyel tudják lezárni a romák elleni támadások ügyében indított nyomozást - így látták a budapesti amerikai nagykövetség munkatársai a roma-gyilkosságok ügyét a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott amerikai követségi táviratok szerint. A budapesti amerikai követség munkatársai az amerikai külügyminisztériumnak címzett távirataikban az első Molotov-koktélos támadástól kezdve a gyanúsítottak letartóztatásáig figyelemmel kísérték a 2008-ban kezdődött, romák elleni támadássorozatot, rendszeresen beszámoltak a támadásokról, valamint arról is, hogyan kommentálták azokat a politikusok és a kisebbségekkel foglalkozó civilek. A követség a táviratok szerint rendszeres kapcsolatban volt például Mohácsi Viktória SZDSZ-es európai parlamenti képviselővel. Bár a többi táviratban a nagykövetek gyakran fűztek saját kommentárt a tárgyalt eseményekhez, elemzésekhez, a roma-gyilkosságokkal kapcsolatban a történteket tényszerűen összefoglalták, és csak elvétve tettek megjegyzéseket. Ezek többsége a nyomozást, a magyar rendőrség munkáját kritizálta.
Ezekről és a hozzá hasonlatos problémákról később írok.
Debrecenbe jártam...
Hosszas tétovázás, és szakmai beszélgetés-sorozatot követően többed magammal leutaztam Debrecenbe. Gondoltam, személyesen győződöm meg arról, hogyan vélekednek az ottani emberek, akik ismerték az elkövetéssel gyanúsítottakat, róluk és az általuk végrehajtott cselekményekről. A sok-sok elbeszélés közül a számomra legfontosabbat emelném csak ki, mert a többinek is hasonló a mondanivalója:
„Kiss Pisti azt mondja, amit Árpi üzent neki az ügyvédeken keresztül, nincs egy önálló gondolata, olyan, mint egy automata. Árpi viszont nagyon le van lassulva, nem ura már önmagának, pszichésen teljesen le van amortizálva, ami nem is csoda. Szerintem már maga sem hiszi el, amit mond, annyira hiteltelen. Beteg minden szempontból. Az, hogy arra a szerencsétlen, megzakkant Csontira próbálják rálőcsölni az utolsó két gyilkosságot, szánalmas és nevetséges. Én nem követem az ügyet részleteiben, de még nekem is összeáll, hogy kétségbeesetten menekülnek. De ez az út a börtönbe vezet. Ezt alighanem ők is tudják, közszájon forog itt Debrecenben, hogy ők a sittről úgyse jönnek ki. De nem a valószínűsíthető tényleges életfogytiglan miatt, vagy, hogy a cigányok ítélkeznek odabent rajtuk, hanem, mert öngyilkosok lesznek.” – hallottam egy közeli ismerős szurkolótól.
Telefonhívások, melyek a vádlottak vesztét okozta
Az idézett jelentések szerint van két SIM-kártya, amelyeket kizárólag az első, galgagyörki támadásnál, illetve a tiszalöki gyilkosság során használtak. A tiszalöki volt az utolsó előtti támadás, amikor a vádirat szerint először tartott a vádlottakkal Cs. István negyedrendű vádlott, Cs. István, aki a bíróságon tett vallomásából is az derült ki, hogy a férfi a Kiss testvéreket Tiszalökre szállította, ahol kirakta őket, majd az onnan 31 kilométerre lévő Polgáron várakozott rájuk. Később, miután a gyilkosság után felvette őket, az éjszaka közepén beragadtak egy földúton Balmazújváros közelében, ahol K. Árpád egyik nőismerőse (Nyafogó) segítségével tudtak kiszabadulni.
A telefonhívásokról a vádlottak elfogása után, 2009 szeptemberében készített rendőrségi jelentésben azonban van egy Csontos István állítását megkérdőjelező tény, amely a vádiratból is kimaradt. A jelentés szerint ugyanis a támadás előtt, este 8 és 9 óra között, a támadóknál lévő két telefon közül az egyik Hajdúböszörményben volt, míg a másik a tőle tizenkét kilométerre lévő Balmazújvárosban. A jelentés szerint a két telefon fokozatosan közelített egymáshoz, de az nem derült ki, hogy mikor találkoztak a telefonok gazdái. Ez azt jelentené, hogy Csontos István a vádirattal szemben mégsem a támadókkal közösen utazott Debrecenből Tiszalökre. A jelentésből az nem derült ki, hogy ennek mi lehetett az oka.
„Több mint négymillió híváslista adatát ellenőrizték, és több ezer emberrel beszéltek, akik a támadások időpontjában a helyszínek közelében telefonon beszéltek, különösen a nagycsécsi, alsózsolcai bűncselekmények idején. Érdekességként elmondta, hogy egész Miskolc kétszer kétheti hívásadatát átnézték. Szintén a nyomozás elemeként említette, hogy másfél millió
gépkocsi adatait összesítették”. - tudtam meg egy neve elhallgatását kérőbennfentes szakértőtől.
A telefon cellarendszerének ellenőrzése
„Online internet kapcsolatra van szükség, mert a weboldal hozzákapcsolódik a kommunikációs műholdakhoz, de ez mindössze néhány másodpercet vesz igénybe. Mivel a szolgáltatás nem csak a GSM hálózatok adatait kérdezi le, műholdról készült fényképek is megjelennek az adott területről. Egyre nagyobb felbontású térképeken közelíthetünk a keresett telefon pillanatnyi helyére, egészen addig, amíg már a személyek is felismerhetők lesznek a képen. Figyelem, mindenki csak saját felelősségére használja a szolgáltatást, nehogy olyat lásson, amit nem kellett volna. Azt garantálhatjuk, hogy a végeredmény mindenkit ámulatba fog ejteni.”
Szakértői vélemény
A telefonhívásokkal kapcsolatban, mennyire számítanak sokat vagy feltehetőleg elvezetnek a célhoz (mint bizonyíték) megkerestük Dócs András a Nemzeti Nyomozó Iroda főosztályvezetőjét, aki a következőket mondta ezzel kapcsolatban:
„A számmisztikában nem hiszek, de napra pontosan az elfogásukat megelőzően (augusztus 10-én) jutottunk olyan információ birtokába, mely öt millió híváslista elemzés (többször megírták különböző lapok), egy speciális program segítségével elemeztük e töménytelen mennyiségű híváslista mennyiséget.
A már említett nap volt az amikor kezdett négy telefon és három hozzájuk kapcsolódó SIM kártya relevánssá válni. Persze ez önmagában kicsit csalóka is, mert három helyszínhez köthetőek csak ezek a munkatelefonok. Ebből két helyszín a két legutolsó volt. Ez azt 0jelenti, hogy nekünk Tiszalökig esélyünk nem volt ezekből olyan adatokat kinyerni, melyek alapján az elkövetők nyomára bukkanhatunk. A telefonok között volt olyan is, amelyik 6-8 helyen is játszott, de ezek az egyének (tulajdonosok) az országot járják, szolgáltatók, képbe nem kerülhettek csak ideig-óráig. Ezek voltak az úgy nevezett prioritások”.