Roma-gyilkosságok
A romák és azok ingatlanai ellen „foganatosított” támadás-sorozat 2008 nyarán vette kezdetét, pontosabban július 21.-én Galgagyörkön. Ezt követően augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án pedig Kislétán.. Minden alkalommal kistelepülések cigányok-lakta, legszélső házait vették célba, kivéve Galgagyörköt, ahol magyar családot is ért támadás.
Egy helyen testvérek, egy másikon pedig egy fiatalember és ötesztendős kisfia vesztette életét (égő házból való menekülés közben), lelőtték őket. Ezenkívül még két helyszínen maradtak halottak az értelmetlen „háborúban”.
A gyilkosságsorozat elkövetésével 4 férfit (Kiss. Árpád, Kiss. István, Pető. Zsolt (Dezső), és Csontos Istvánt vádolják, előre kitervelten, aljas indokból több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy elleni emberölés, ezen túlmenően, rablás, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés és rongálás is szerepel.
A tárgyalás-sorozat, melyre csak előzetes akkreditációt követően lehet részt venni a média szereplőinek, 34 tervezett tárgyalási napon 165 tanút és 30 szakértőt hallgatnak meg. A 9 helyszínt érintő, 6 halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozat utolsó nyári tárgyalási napján, július 13.-án. Addig a vádbéli cselekményeknek körülbelül a kétharmadára vonatkozó tanúbizonyítást folytatja le a bíróság, majd szeptember közepén folytatódik a bizonyítás, s az ősszel következhet a mintegy 30 igazságügyi szakértő meghallgatása is. A tervek szerint december közepén lezárható a monstre per, kivéve, ha több tanú vagy szakértő elmaradása miatt kitolódik a munka).
Kovács András, a bíróság elnöke elmondta, csaknem ötven újságíró regisztráltatta magát a büntetőper tárgyalására, de csak harmincöt médiahely lesz a tárgyalóteremben, a perben érintettek, illetve az érdeklődők nagy száma miatt. (A tárgyalóterem az épületben a legnagyobb, 100 fő befogadására alkalmas).
Elindult a hosszú menet
A „biztos bejutás” érdekében reggel 7 órakor már a Thököly úti épület elé érkeztem. Azt hittem első leszek, de ez csak álomnak bizonyult. Egy tévés stáb két tagja, és egy lapíró. Nem kellett sokat várni, és gyűlni kezdett a média dicső tábora. Mint minden esetben, és területen, a médiában is akadnak „kulturáltabb” egyének, akik miután szóvá tették, hogy legalább kettes sorban álljunk (könnyebb lesz majd a bejutás), a sor végéről kezdtek tolakodni… Egyedül aki először ott állt a bejárat előtt (nem nevesítem), ő pattogott: „Menj a sorodra. Utánam jöttél” Igazi magyar kultúra. Nem a megállapodás, az egyezség, dehogyis. Ha a vezetésben nincs megállapodás, mitől lenne az alsó szinten, akár a katonaságnál. Amilyen a parancsnok, olyan az állomány. Inkább a veszek, mert ő 40 éve TV-zik. A kutyát nem érdekli, a macskát hidegen hagyja, mit mond, én úgy az első harmadba maradtam.
Végre bejutottunk. Azok, akik nem fértek a tárgyalóteremben, mellette, egy másikban kivetítőn keresztül kísérhették figyelemmel a történéseket. Megígérték előzetesen, mindent megtesznek, és a körülményekhez képest a lehető legjobb feltételeket biztosítják a tárgyalássorozat lebonyolításához, de az előzetes várakozást lényegesen felülmúló érdeklődés, a fokozott biztonsági előírások és az eljáró tanács nyugodt munkafeltételeinek összehangolása óhatatlanul is okoz majd némi bonyodalmat.
A Legfelsőbb Bíróság termeinek igénybevételéről ugyanis szó sem lehet. Egyrészt nem tudtak helyet adni, másrészt a bérlés túl drága és a személyek és iratok ide-oda szállítása is komoly akadályokba ütközne. – kaptuk válaszul.
Vádirat ismertetés
Az öttagú bírói tanács Miszori László bíró vezetésével tárgyalja a hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozatot. K. Árpád Sándort és társait előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Pest Megyei Főügyészség
A bonyodalom, mint írtam már az elején elkezdődött, és a későbbiekben folytatásért kiáltott. Többek között az előzetes ígéret ellenére a bíró döntése értelmében az újságírók mégsem juthattak hozzá a 90 oldalas vádirathoz, ami alig egy nap múltával már az interneten landolt, megkönnyítve a dolgunkat.
Megtudtuk a pontos tárgyalási napokat is: március 25. 30. Április 1. 5. 6. 8. 13. 15. 19. 20. 27. 29. Május 4. 6. 8. 13. 17. 18. 25. 27. Június 1. 3. 8. 10. 15. 17. 21. 22. 29. július 1. 6. 8. 12. és 13.-a lesz.
Ha önmagában a vádiratot veszem figyelembe, akkor kitűnik, hogy egy profi csapat, profi módon, előre kidolgozott forgatókönyv alapján, és hidegvérrel hajtotta végre a rájuk terhelt cselekményeket. Első nekifutásra ugyan nem akartak ölni, csak félelem- és zavarkeltés volt a cél, később viszont kimondott gyilkossági szándékot igazolnak a közelről leadott lövések. És nem volt kizárt, hogy politikusokat is támadás érhet a részükről.
A helyszínek kiválasztásakor elsődleges szempont volt: a korábbi híradások szerint konfliktus alakult ki romák és nem romák között, és különös figyelemmel kísérték az interneten, a ”cigánybűnözés” kategóriába sorolt erőszakos cselekményeket. Egyfajta polgárháborúra való felbujtást akartak eszközölni. Ezt egyébként Csontos István vallomásában szó szerint említi.
A vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben, így személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett „rendcsinálási” elhatározásukban az Olaszliszkai gyilkosság is nagy szerepet játszott.(erre a Tiszalöki esemény taglalásakor bővebben kitérek).
Mindezen folyamatok véghezviteléhez fegyverekre volt szükség, amit bűnös úton szereztek be, majd azokkal lőgyakorlatokat tartottak. Kiss. Árpád rendű vádlott a gyanú szerint a debreceni menekülttábor második emeleti ablakára két célzott lövést is leadott. (Csontos. Istvánnak mesélt bővebben).
Miközben jegyzetelni próbáltam, alig vettem kezembe a tollat amikor megdöbbentem kicsit. Az ügyészség szerint 2007 augusztusában a Kiss- testvérek elmentek a Magyar Gárda tagjainak avatására, de „a szervezetet nem tartották kielégítőnek az általuk sérelmesnek tartott társadalmi helyzet megoldására”. Ekkor döntöttek úgy, hogy „fegyvereket szereznek, és cselekedni kezdenek”. Ezt követően egy besenyszögi vadászt raboltak ki a testvérek, Pető Zsolt és egy ismeretlen személy, így szereztek fegyvert. (erről később bővebben írok).
A vádirat szerint a 2008. július 21-én történt első támadás helyszínéül azért választották Galgagyörköt, mert ott konfliktus alakult ki roma és nem roma lakosok között, és erről a sajtó is részletesen beszámolt. Mivel akciójuk nem érte el az általuk remélt hatást, újabb célpontot kerestek: 2008. augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon támadtak.
Az ügyészség kitért arra: miután Tarnabodon „félresikerült” az akció (nem romák lakására támadtak), az elkövetők úgy döntöttek, megelégednek azzal, hogy biztosan romákra támadjanak. A megközelítési és menekülési útvonalak figyelembe vételével szemelték ki Nagycsécset, ahol 2008 novemberében Molotov-koktélokat dobtak egy házra, emellett közelről több lövést is leadtak, amelyek következtében egy középkorú testvérpár meghalt.
Ez a bűncselekmény fordulópont volt: a halálos áldozatokkal járó támadás megerősítette a vádlottakat abban, hogy így érhetik el céljaikat. Ezt követően már nem romák lakóházát, hanem az azokban élő embereket vették célba; kifejezetten ölési szándékkal támadtak december 15-én Alsózsolcán, ahol egy roma fiatalt sebesítettek meg.
A következő helyszín 2009. február 23-án Tatárszentgyörgy volt. Miután Molotov-koktélokkal felgyújtották a kiszemelt lakóházat, csőre töltött fegyverekkel várták a tűz elől menekülő embereket, s közelről adták le rájuk a lövéseket. Az akkori támadásban egy 27 éves férfi és négyéves kisfia vesztette életét, míg egy ötéves lány súlyosan megsérült. A támadást aprólékos részletességgel leíró vádirat szerint a halálos lövéseket Kiss. István adta le.
A vádlottak ezután olyan célpontokat kerestek, akik megtámadása ellenérzéseket válthat ki a romák körében, erőszakos cselekményekre sarkallja őket; ezért rendezett életvitelű embereket szemeltek ki. A fokozott utcai rendőri jelenlét miatt módszert is váltottak: bevonták a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos. Istvánt, aki a Tiszalöki és a Kislétai támadásnál sofőrként vett részt az akcióban.
Tiszalökön 2009. április 22-én mintegy 20 méterről leadott egyetlen lövéssel ölte meg Kiss. Árpád az éppen munkába induló Kóka Jenőt. Csontos. István a támadás idején a mintegy 35 kilométerre lévő Polgáron várakozott, ahol időközben rendőri igazoltatás alá vonták. Miután a testvérpárt felvette a gépkocsiba, menekülés közben elakadtak a sárban, ezért arra kérték a debreceni Perényi 1-ben dolgozó kolléganőjüket, Fehérné Nyalka Évát, aki a vádirat szerint „mély érzelmeket táplált” Kiss. Árpád iránt, hogy segítsen nekik. Az ügyben tanúként kezelt nő saját autóján visszavitte a testvéreket Debrecenbe, ahol a vádlottak a szórakozóhelyen újra elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezt követően visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták a járművet.
A vádlottak tettüktől felbátorodva újabb fegyvereket akartak szerezni, az interneten újra vadászfegyver-hirdetéseket böngésztek és az eladók lakóhelyének feltérképezésébe is belekezdtek, de azt is fontolóra vették, hogy nagy tűzerejű automata fegyvereket szereznek, ezért be akartak törni a Hajdúhadházi laktanyába, de tervüket végül elvetették.
Kislétán nemcsak romákat, hanem a helyi polgármestert is meg akarták támadni. A lakásáról fotókat készítettek és többször bejárták a környéket, de végül úgy döntöttek, a Bocskai úti házban élő roma családot támadják meg. A földeken át gyalogosan közelítették meg 2009. augusztus 2-án éjjel a házat, majd Kiss. István és Pető. Zsolt behatolt az udvarra, miközben Kiss. Árpád biztosította őket. Pető. Zsolt két lövést adott le az ablakra, majd szétlőtte a bejárati ajtót. Kiss. István az ajtónyíláson belőve tüzelt, és megsebesítette a házban tartózkodó 13 éves lányt. Majd mindketten bementek a lakásba és néhány méterről rálőttek az ablak alatti ágyban fekvő anyára. Kiss. István a még a fegyverében maradt négy lőszert lőtte ki az asszonyra, míg társa egyetlen célzott lövést adott le. A támadás után elmenekültek.
A négy terhelt
A négy terhelt. Csontos István, Pető zsolt, Kiss István, a tesvér, Kiss Árpád
A szakértői jelentések, a lefoglalt bizonyítékok és a tanúvallomások, a kihallgatási jegyzőkönyvek alapján a négy férfi ellen a vád: ötszörösen minősülő emberölés. A vádlottak kilenc támadásban 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak el. Tettükkel 55 ember életét veszélyeztették, hat halálos áldozat, öt életveszélyes és öt súlyos sérült volt, köztük nők és gyermekek is. Az ügyészség tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. A felsoroltakon kívül más bűncselekmények a terheltek rovására írható, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, de ez már csak hab a tortán. A 90 oldalas vádirat 30 ezer oldalnyi iratanyag alapján jött össze.
Számomra kissé érdekes… olvasván a vádiratot (a sokszori alkalommal is), olybá tűnik mintha valakik előre elképzelték mindazt, ami és ahogy történt, és történni fog. Gondoljuk csak végig: tanúvallomások, és különböző jegyzőkönyvek alapján összeállítható-e olyan vádirat, mely meghazudtolja a legprofibb forgatókönyvírókat is. Rengeteg a feltehetőleg, és a fel nem deríthető, ismeretlen tettes, vagy elkövető, de azért ott van, mert többen voltak. Ráadásul hemzseg az egész az eljárási hibáktól, ami az NNI nyomozóit minősíti. A jónak titulált vádirat úgy néz ki, hogy tákolmány, hiszen sok minden nem is kap említést benne, de ezekre később bővebben kitérek. Nem más, mint egy részleges kimutatás az események láncolatáról, és az esetlegességet bizonyítandó, vagy bizonyítható, tények illetve tényszerűségek halmazával.
Kiss Árpád
Az elsőrendű vádlott Kiss Árpád Sándor (43) érettségi után a nyírbátori határőr-igazgatóság állományában volt sorkatona, ahonnan tizedesként szerelt le 1988-ban, alapkiképzést kapott gépkarabély és maroklőfegyver használatára. Leszerelése után zenélt, Budapesten dzsesszkonzervatóriumba járt, 1998-ig a Replika együttes dobosa volt, emellett az adóhatóság adatfeldolgozójaként dolgozott. Ott ismerkedett meg. F-né Ny. Évával, aki a felettese (egyben a szeretője) volt, majd APEH-es munkája mellett üzletvezető lett a debreceni Perényi–1 klubban, ahol állást adott a férfinek és társainak. 2000–2003 között K. Árpád Izraelben vendéglátózott, majd 2005-ben megnősült (2009. júliusában kislánya született). Az igazságügyi szakértő szerint édesapja 1987-es halála után ő lett a család meghatározó személyisége, értelmi képessége átlag fölötti, érzelmi érettsége optimális, precíz munkavégzése, magával szemben is támasztott magas elvárásai alkalmassá teszik vezető szerepre, ugyanakkor hajlamos környezete manipulálására, krízishelyzetben pedig agresszívvé válhat.
Kiss István
A másodrendű vádlott Kiss István Zoltán (34), Kiss Árpád öccse szakács képesítést szerzett. Dolgozott a szakmájában, segédmunkásként az építőiparban, időnként munkanélküli volt, 2008-tól jegyszedő a Perényi–1-ben. Lelkes tagja a BVSC-szurkolótábor kemény magjának. Egy időben rendszeresen ivott, amitől agresszíven viselkedett. Kamaszkorában összetűzésbe került cigány fiatalokkal, akik elvették a magnóját – állítólag innen ered szimpátiája a nemzetiszocialista eszmerendszer iránt: ezt nyíltan vállalta környezetében. Szoros kapcsolata is megromlott egy időre bátyjával, amiért az nem azonosult maradéktalanul nézeteivel (sőt, konzervatóriumi évei alatt cigány évfolyamtársaival is tartott kapcsolatot). Kiss István 2000 körül csatlakozott a Véres Kard elnevezésű – a szurkolói törzshely Loki-klubhoz kötődő – debreceni nemzeti radikális csoportosuláshoz, amellyel 2006 körül szakított. A vádirat azt is leszögezi, hogy a fiatalabbik Kiss testvér „szimpatizált az idegengyűlölő, nemzetiszocialista eszmékkel rokon ideológiákkal. Személyes tárgyai, otthonában tartott egyes könyvei, valamint a bőrére tetovált rajzok, nemzetiszocialista jelképeket, a náci Németország vezetőit ábrázoló, leíró tartalmakat hordoznak”. Viszont nem tesz említést arról, hogy az 1990-es évek közepén, amikor még Bocskai-kertben lakott, az akkor a szkinheddivat szerint öltözködő Kiss István egyik alapítója volt a Keleti Arcvonal Bajtársi Közösség helyi tagozatának. Társait vádolták meg és ítélték el a debreceni zsinagóga tóraszekrényének felgyújtásával. Abban az ügyben ellene nem indult eljárás. A szakértő szerint értelmi képessége átlagos, nehezen alkalmazkodik, tetteit érzelmei irányítják.
Pető Zsolt
Pető Zsolt István (34), alias Dezső vagy Teddy szülei elváltak gyerekkorában. A harmadrendű - aki Kiss István barátja lett a Loki-klubban – szintén szkinhed volt korábban, de neonáci nézeteit nyilvánosan nem hangoztatta. Cukrász végzettségű, szakmáját csak pár évig művelte, utóbb biztonsági őrként dolgozott. 1996-ban szerelt le a honvédség záhonyi Bereg Határvadász századából, majd fegyveres vagyonőrként helyezkedett el hajdúszoboszlói bankfiókokban, szórakozóhelyeken, és 2008 augusztusától dolgozott a Perényi–1-ben. Egy ideig lazán kötődött a Véres Kard csoporthoz, főzésekre, koncertekre járt a tagsággal, de cigányellenes nézeteit nyíltan nem hangoztatta. Fő elfoglaltsága a harci és őrkutyák tenyésztése, versenyeztetése volt. Gyermekkora óta kedvelte a fegyvereket, banki biztonsági őrként önvédelmi fegyvert is tarthatott, rendszeresen olvasta a Kaliber című fegyverekkel foglalkozó folyóiratot. Katonai gyakorlóruházatban járt. A pszichológus szerint bár értelmi képességei jók, kevéssé ambiciózus, korlátolt érdeklődésű, szociális fejlettsége alacsony, agressziókezelése feszült helyzetekben problémás.
Csontos István
Csontos István Csaba (29) ugyancsak DVSC-ultra, de a Kiss fivérekkel egyikük barátnője révén került közelebbi kapcsolatba. Szülei elváltak, két testvére van. Keramikus és hideg-burkoló végzettségű, 2003-tól sorkatona, majd szerződéses tisztes a honvédség 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandárjánál Debrecenben. 2007–2008-ban gépkocsivezetőként részt vett a koszovói KFOR-misszióban, hazatérte után betegállományba került, 2009 februárjában – a vádiratban nem részletezett – pszichiátriai betegség miatt szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították, és leszerelt. A civil életben sem találta a helyét, könnyelmű, tékozló életvitelt folytatott, kedvenc időtöltése a motorozás volt. Csontos István gyerekkora óta ellenérzéssel viseltetett „a cigányokkal” szemben, aminek környezetében nem egyszer hangot is adott. Egy interjúban ezt azzal magyarázta, hogy a hajdúhadházi általános iskolába járt, ahol gyakran volt konfliktusa cigány fiatalokkal. Az internet különböző motoros fórumaira Csontrabló Nick-néven bejelentkezve több ízben is hozzászólt a romákat érintő éppen aktuális témákhoz. Mindezek ellenére hangsúlyozta, hogy ő nem a bőrük színe alapján viszonyul az emberekhez. A szakértő szerint kudarctoleranciája alacsony, indulatai bármikor kitörhetnek, képességei az igényeinél alacsonyabbak, viselkedése labilis, miközben a hozzá közel állók inkább család-centrikus mókamesternek ismerték.